Századvég: bukás lenne a közös ellenzéki jelöltállítás

    0
    A választási bizottság egyik tagja szavazólapot pecsétel a tapolcai idõközi országgyûlési képviselõ-választáson Veszprém megye 3-as számú országgyûlési egyéni választókerületében, az ajkai 18-as szavazókörben 2015. április 12-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

    Az ellenzéki pártok komoly szavazatvesztéssel számolhatnak, ha egyetlen helyi jelölt mögé állnak be a jövő évi parlamenti választáson – derült ki a Századvég Alapítvány közvélemény-kutatásából.

    A felmérés eredményeit összegző, az MTI-hez kedden eljuttatott közlemény szerint lényegében az az ellenzéki erő járhat a legjobban, amely a koordinált visszalépés helyett mégis saját jelöltet állít, mert vonzóvá válik a nagy tömegben lemorzsolódó ellenzéki szavazók számára.

    A kormányzó pártok továbbra is stabilan őrzik vezető pozíciójukat az aktuális pártpreferenciák alapján, a biztos szavazó pártválasztók körében erősödni is tudott a Fidesz-KDNP – írták.

    Akárcsak a 2014-es parlamenti választások előtt, az ellenzéki pártok most is az összefogás lehetséges módozatait latolgatják. Nemrég Botka László miniszterelnök-jelölt bukott el egy ilyen irányú politikai kísérletben – fogalmaztak.

    hirdetés
    Szia! Képzeld, a Köz-Hír idén
    5 éves!
    Ha szeretnéd, adhatsz nekünk egy ajándékot:
    PGlmcmFtZSBzcmM9Imh0dHBzOi8vd3d3LmZhY2Vib29rLmNvbS9wbHVnaW5zL2xpa2UucGhwP2hyZWY9aHR0cHMlM0ElMkYlMkZmYWNlYm9vay5jb20lMkZLT1pISVJIVSZ3aWR0aD00NTAmbGF5b3V0PXN0YW5kYXJkJmFjdGlvbj1saWtlJnNpemU9bGFyZ2Umc2hvd19mYWNlcz10cnVlJnNoYXJlPWZhbHNlJmhlaWdodD04MCZhcHBJZD0zNjI3ODE4NTcxMjgxOTMiIHdpZHRoPSI0NTAiIGhlaWdodD0iODAiIHN0eWxlPSJib3JkZXI6bm9uZTtvdmVyZmxvdzpoaWRkZW4iIHNjcm9sbGluZz0ibm8iIGZyYW1lYm9yZGVyPSIwIiBhbGxvd1RyYW5zcGFyZW5jeT0idHJ1ZSI+PC9pZnJhbWU+
    Köszönjük!

    Továbbra is napirenden van azonban az úgynevezett koordinált egyéni jelöltállítás és visszaléptetés stratégiája, amelyet az ellenzéki erők egy jó ideje tesztelnek az időközi választásokon. A pártok szavazóinak ellenérzései – a jelentős ideológiai, politikai távolságok miatt – egy ilyen típusú ellenzéki összefogással szemben érthetőek. Az időközi választások eddigi eredményei pedig eléggé ellentmondásosak – írták.

    Nagy kérdés, hogy összességében jobban járnának-e az ellenzéki pártok a koordinált indulással, és ha igen, kinek érné meg a közös indulás, és kinek kevésbé. A Századvég a biztos szavazó pártválasztók körében modellezett két lehetséges választási forgatókönyvet, különös tekintettel arra, hogy az egyes ellenzéki pártok tábora miként viszonyulna ahhoz, ha a teljes ellenzék egy egyéni jelöltet támogatna.

    Az első forgatókönyv szerint a válaszadó saját egyéni körzetében az ellenzék egy MSZP-DK-s politikust támogatna, aki javára visszalépne a Jobbik és az LMP jelöltje. A kutatás eredményei alapján ebben az esetben az MSZP-n és a DK-n kívül minden ellenzéki pártnak komoly lemorzsolódással kellene számolnia.

    A legrosszabbul a Jobbik járna, amely táborának háromnegyede nem szavazna egy ilyen jelöltre, sőt csaknem negyede inkább a Fidesz-KDNP jelöltjére voksolna. Az LMP a szavazatainak felét veszítené el ahhoz képest, mint ha külön jelöltet indítana. Még a korábbi baloldali összefogás tagja, az Együtt esetében is jelentős, egyharmados lemorzsolódással lehet számolni. A kisebb pártok szavazataik 57 százalékát veszítenék el egy teljes összefogással – ismertették.

    Még nagyobb veszteségekkel számolhatnak a pártok, ha a teljes összefogás egy jobbikos jelöltet támogatna. Ebben az esetben az MSZP-s szavazók 81, a DK-s szavazók 72, az Együtt táborának pedig 62 százaléka inkább nem szavazna, bizonytalanná válna, vagy a Fidesz-KDNP-s jelöltet támogatná. Az LMP a szavazatainak kétharmadát veszítené el, ha nem egyedül indítana jelöltet, hanem egy jobbikost támogatna. Más kisebb pártoknál a veszteség 72 százalék lenne. Látható, hogy a Jobbik még abban az esetben is számolhat – 10 százaléknyi – lemorzsolódással, ha az ő jelöltje javára lép vissza a teljes ellenzék – írták az összefoglalóban.

    A kutatási eredményekből az következik, hogy a pártok egymás közti megegyezésénél nehezebb feladat a szavazókat meggyőzni a közös jelölt támogatásáról. Baloldal és jobboldal között áthatolhatatlan politikai ellentét van, legalábbis a választók fejében. A példából az derült ki, hogy jelentős szavazatvesztéssel kell számolni koordinált indulás esetén, függetlenül attól, hogy közös baloldali vagy jobbikos jelöltről van szó, így az a párt nyerhet a legtöbbet, amely mégis külön indul, és számít a közös jelöltről leszakadó ellenzéki szimpatizánsok szavazataira.

    A Századvég felméréséből az is kiderült, hogy a Fidesz-KDNP tovább tudott erősödni a biztos szavazó pártválasztók körében a szeptember végén végzett pártpreferencia-kutatás óta, és továbbra is stabil előnyt élvez az ellenzékkel szemben. A kormánypártok támogatottsága a teljes népességen belül 34 százalék, az MSZP-re és a Jobbikra 9-9, az LMP-re 6 százalék voksolna jelenleg. A DK 5 százalékon áll, az Együtt támogatottsága 1 százalék, más pártokra összesen pedig a válaszadók 6 százaléka szavazna. A bizonytalanok aránya jelenleg is 30 százalék.

    A kormányzó pártok a biztos szavazó pártválasztók körében 1 százalékot tudtak erősödni az elmúlt hetekben, jelenleg 50 százalékon állnak. Az MSZP-re és a Jobbikra 16-16 százalék, az LMP-re 7 százalék, a DK-ra 5 százalék adná a voksát ebben a közegben. Az Együtt támogatottsága 1 százalék, más pártoké összesen 5 százalék – írták.

    A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett október 8-15. között, amelynek során ezer véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna – olvasható a közleményben.